Végérvényesen feladtam, hogy nyáron értő szemmel és tiszta aggyal megnézzek akár egy olyan filmet is, ami nem pop, nem brand és nem mainstream. Egyszerűen nem lehet időt szakítani a pörgés mellett csak olyan filmekre, amik mellett nem kell minden idegszálammal koncentrálni és befogadni, elég elnyúlni a heverőn, és felfogni a főszálat. Könnyű kis limonádés, szórakoztató darabok kellenek, délutánra, a bacardis mentatea mellé.Viszont a múltkori Charlie Wilson óta ismét érdekelnek a megtörtént eseteket feldolgozó mozik, így a kínálatból a The Bank Job című angol filmet ragadtam ki. Egészen a végéig fogalmam sem volt, mekkora része történt meg tényleg a filmnek, de a cast előtti szokásos "és_kivel_mi_történt_azóta" szövegek elég sokkolóan hatottak. A film nagyon nagy része egy az egyben úgy történt, ahogyan azt az angol srácok filmre vitték, és ami, testvériesen szólva meghökkentő. Mivel jövő héten lesz a bemutató, nem akarok sok poént lelőni, menjetek el a moziba, és nézzétek meg, megéri a pénzét. Jason Stathamet leszámítva csak és kizárólag hollywood mentes, karakteres angol színész a palettán, akik természetesen hozzák a kötelezőt, zseniális alakítások és arcok. Olyan fejek vannak néha, esküszöm ki tudnék osztani pár oszkárt a vágott fejekért.
Nem állítom, hogy életünk legösszetettebb filmje lenne, de pont elég csavar és mellékszál van a filmben ahhoz, hogy fenntartsa érdeklődésünket, és pont elég, hogy a nyár és a meleg által lesztondult agyunk felfogja. Egy kis taco, mártás, rozéfröccs (hm, lehet hogy mégis inkább nézzétek otthon, fotelből:) és garantált két óra szórakozás. Ja, és nézzétek feliratosan, az amerikai filmes angolhoz szokott fülnek felüdülés néha egy angol - pláne utcanyelves - film.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése