2008. november 12., szerda

Képzelt riport második felvonás

- Szerencsém van, hogy nekem végre őszinte válaszokat fog adni, vagy az a csillogás a szemében nem erre utal?
- A csillogás arra utal, hogy imádok élni.
- Mi ez a hirtelen pálfordulat?
- Miért, eddig talán utáltam?
- Nem, csak a depresszív vonal amit eddig megszoktunk nem azt tükrözte, hogy imádott volna bármit is e világon.
- Sohase értettek semmit. A cinizmus, vagy akár a szélsőséges szarkazmus nem azt jelenti, hogy tagadnék bármit, ami jó. Ez amúgy is összeegyeztethetetlen élvhajhász életvitelemmel.
- Tehát akkor most Ön boldog?
-
Ne akarjon poláris világképet rámkényszeríteni. Nem csak e két véglet létezik.
- Eddig csak e két véglet volt leszűrhető.
- Mert nem ismertek eléggé.
- Máshogy kérdezem, konkrétabban: mit jelent ez az új, életigenlős vonal?
- Csak annyit, hogy eddig sem értettem, mit akarok elfelejteni, és ezentúl inkább nem is próbálok felejteni, ha már nem tudom, mit szeretnék. Vége, mint ahogy ennek az interjúnak is.

Nincsenek megjegyzések: