Érdekes, tipikusan magyar jelenség, hogy próbálunk kitűnni a Földanya népei közül úgy, hogy mindössze 0,16 százalékát adjuk a teljes népességnek. Ezzel probléma még nem is lenne, hisz ezt a pátoszt osztották ránk, genetikailag belénk (és belém is) van kódolva a kitűnés, a szereplés, a csillogás iránti vágy.
A probléma inkább abból fakad, hogy valamiért nem veszünk tudomást arról, amiben valóban kitűnünk, és helyette erőltetjük azt, amiben az istennek se sikerül. Tudunk hozni példákat a sportból, amikor is jobban támogatnak kedveltebb, de jóval esélytelenebb sportágakat, mint amik nagyobb esélyeket kínálnának a kimagasló teljesítményekre (jégkorong, vízilabda), de ugyanígy működik mostanság a könnyűzene (kiket küldünk például a nemzetközi versenyekre, euróvízióra jajj, ments meg uram), a film és a gazdaság is.
Tökéletes példa minderre Palya Bea, aki bár mostanság kezd egyre ismertebb lenne idehaza is, mégis elmondható róla, hogy sikerei nagy részét külföldön érte el, és tette mindezt úgy, hogy idehaza (mily meglepő) senki sem próbálta felhasználni ezt a sikert. Sem egyéni céljaira (kampány) sem közösségi céljaira (promótáljuk a népzenét, há' látod mi' sikere van!). Talán fel sem tűnt ez a siker.
Én tisztában voltam Bea értékeivel, mégis sokkolt az eset, amikor is Brüsszelben beszélgettünk Jean-Pierrel a híres magyarokról. Kértem őt, mondja meg, szerinte ki a leghíresebb három magyar, akit a legjobban ismernek a franciák. Íme a listája, az ő szavai szerint:
Puskas "El Pancho"
Bartok
Beata Palya
Hoppá. Kétszer is hoppá. Egyrészt azért, mert én vártam Sarkozyt az első háromba, de őt nem tartják ott magyarnak, bár tudják, hogy magyar neve van. Másrészt meg azért hoppá, mert Bea befér oda, ahová ők nem, és ez meglepő. Meglepő azért, mert külföldön nagyobb sikere van, mint itthon, és meglepő, mert itthon mégsem ismerik el a külföldi sikerek ellenére sem. Elismerik, persze, lehet mondani, mert hisz nem elnyomott művész ő idehaza sem, de messze nem kap annyi lehetőséget és hátszelet, mint amit tudása és tehetsége indokolna. Vagy amit a külföldi elismertsége indokolna.
Nálam ezerszeres hátszéllel indul, hisz (Bebe mellett) szerelmes vagyok belé már évek óta, és most hangot is adok ennek a szerelemnek.
Bocsánat a képekből álló videók mellett, de a topvan videómegosztó ily szerény kínálatot nyújt ebben a témakörben.
A probléma inkább abból fakad, hogy valamiért nem veszünk tudomást arról, amiben valóban kitűnünk, és helyette erőltetjük azt, amiben az istennek se sikerül. Tudunk hozni példákat a sportból, amikor is jobban támogatnak kedveltebb, de jóval esélytelenebb sportágakat, mint amik nagyobb esélyeket kínálnának a kimagasló teljesítményekre (jégkorong, vízilabda), de ugyanígy működik mostanság a könnyűzene (kiket küldünk például a nemzetközi versenyekre, euróvízióra jajj, ments meg uram), a film és a gazdaság is.
Tökéletes példa minderre Palya Bea, aki bár mostanság kezd egyre ismertebb lenne idehaza is, mégis elmondható róla, hogy sikerei nagy részét külföldön érte el, és tette mindezt úgy, hogy idehaza (mily meglepő) senki sem próbálta felhasználni ezt a sikert. Sem egyéni céljaira (kampány) sem közösségi céljaira (promótáljuk a népzenét, há' látod mi' sikere van!). Talán fel sem tűnt ez a siker.
Én tisztában voltam Bea értékeivel, mégis sokkolt az eset, amikor is Brüsszelben beszélgettünk Jean-Pierrel a híres magyarokról. Kértem őt, mondja meg, szerinte ki a leghíresebb három magyar, akit a legjobban ismernek a franciák. Íme a listája, az ő szavai szerint:
Puskas "El Pancho"
Bartok
Beata Palya
Hoppá. Kétszer is hoppá. Egyrészt azért, mert én vártam Sarkozyt az első háromba, de őt nem tartják ott magyarnak, bár tudják, hogy magyar neve van. Másrészt meg azért hoppá, mert Bea befér oda, ahová ők nem, és ez meglepő. Meglepő azért, mert külföldön nagyobb sikere van, mint itthon, és meglepő, mert itthon mégsem ismerik el a külföldi sikerek ellenére sem. Elismerik, persze, lehet mondani, mert hisz nem elnyomott művész ő idehaza sem, de messze nem kap annyi lehetőséget és hátszelet, mint amit tudása és tehetsége indokolna. Vagy amit a külföldi elismertsége indokolna.
Nálam ezerszeres hátszéllel indul, hisz (Bebe mellett) szerelmes vagyok belé már évek óta, és most hangot is adok ennek a szerelemnek.
Bocsánat a képekből álló videók mellett, de a topvan videómegosztó ily szerény kínálatot nyújt ebben a témakörben.
A Portugál című film betétdala, gyönyörűség.
A Transylvania film betétdala, gyönyörűség szorozva kettővel.
Populáris sóműsor, de ez az egyetlen normális videó ahol a kvintettel lép fel.
Nem akarok további ódákat zengeni róla, hisz felesleges, vagy szimpatikus valakinek mindez, vagy nem. Ami biztos, hogy meg kell hajolni tehetsége és hangja előtt.
Amire viszont már ettől függetlenül büszke lehet:
Európa húsz legjobb világzenei albuma közé került utolsó lemeze, az Audieu les complexes. A top20 további tagjai a Buena Vista Social Club, Rakia Traoré vagy Seun.
Ettől nem kell nagyobb cégér, szerintem. ;)
Amire viszont már ettől függetlenül büszke lehet:
Európa húsz legjobb világzenei albuma közé került utolsó lemeze, az Audieu les complexes. A top20 további tagjai a Buena Vista Social Club, Rakia Traoré vagy Seun.
Ettől nem kell nagyobb cégér, szerintem. ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése